Az idei évben új erönléti edzővel kezdtük meg a felkészülést. Csielka Márk személyében egy fiatal , agilis, magasan képzett, és motivált stábtagot ismerhettünk meg. Márk nevét kerékpáros körökben szinte mindenki ismeri, az egykori élvonalbeli sportjának búcsút intve, immár öt éve az erönléti edzői munka teszi ki mindennapjait. A szinte minden nagy képzési rendszert ismerő szakember korábban egyéni sportolókkal dolgozott, a röplabda az első csapatsport amibe most beleásta magát. Az új sportág, pedig új feladatokat, munkamódszert generált edzői pályafutásában.

Hogy fogadtad a felkérést amikor az UTE Röplabda Szakosztálya megkeresett?

– Nagyon megtisztelő érzés, hogy a sportág legmagasabb osztályába tevékenykedhetek, hogy bizalmat szavaztak nekem. Motivált és lelkes vagyok. Nagyon várom az új szakmai kihívásokat.

– Milyen sportokat űztél korábban, és hogy csöppenttél az edzői oldalra? 

Tizenöt évet kerékpároztam élsport szinten, az utolsó hat esztendőt profiként. Ezt követően motorsportban, enduro és endurocross szakágakban versenyeztem hat évig. Már versenyzőként is érdekeltek a teljesítmény “miértjei”, pályafutásom közben elkezdtem tanulni és képezni magam. Amint szögre akasztottam a kerékpárom, egyből belecsaptam az edzői szakma gyakorlásába.

– A röplabda most új az életeben. Korábban kikkel foglalkoztál? 

Változatos az eddigi pályafutásom, igyekeztem minél több tapasztalatot gyűjteni. Dolgoztam teljesítménydiagnosztikai laborban, tevékenykedtem a Pannon Cycling Team-mel és Parti András 4x-es olimpikonnal (hegyikerékpár). Küzdősportban is megfordultam, munkálkodtunk Etelaky Lajossal (MMA) és Sényei Lászlóval (MMA). Tenisz, futás, triatlon, futball, motocross téren is szereztem jártasságot. Két embert kiemelnék akikkel jelenleg is dolgozunk, Valter Attilát (kerékpár) és Vas Kata Blankát (kerékpár). Blanka pár hete nyert U23-as világbajnoki címet kerékpárban. Ez a nagyfokú változatosság letisztult az utóbbi időben. Most az UTE röplabda csapatára, valamint néhány egyéni sportolóra fókuszálok.

– Tudom rólad hogy fontosnak tartod az önképzést, és széleskörű ismeretanyaggal rendelkezel, honnan meríted ezeket?

Képzések, például EXOS, CFSC, NASM, FMS. Tanultam az UCI-nál (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) Portugáliában, valamint voltam már és jelenleg is az MTSE (anno TF) hallgatója vagyok. Ezen kívül szakmai könyvek, cikkek, kutatások olvasására is igyekszem időt fordítani, sőt újabban előadások tartására is felkérnek, így jópár edzőképzésen én felelek a sportág erőnléti alapjainak továbbadásáért. Ami viszont mindenek előtt van nélam, az a tapasztalatabb kollégákkal való szakmai diskurzus, tapasztalatok megosztása, mindig ebből merítek a legtöbbet.

– Mi a fő feladatköröd nálunk?

Az erőnléti edzéseket tervezem és vezetem. Ezek az edzések természetesen komplexek és nem csak a súlyok mozgatásáról szólnak. Erőnléti edzőként a sérülési rizikó csökkentése és a teljesítmény fejlesztése a cél. A korosztályos csapatoknál dolgozó erönléti edzők is hozzám tartoznak, az ő munkájukat is koordinálom, felügyelem.

– Augusztus elejétől foglalkozol a lányokkal milyenek az első benyomásaid?

Nagyon pozitív a közeg, a lányok motiváltak és akarnak dolgozni. A csapategység remek és nagyszerűen segítjük egymást az edzéseken. Kifejezetten élvezem a velük való munkát.

-….és a stábbal? Milyen a munkamegosztás? 

A stábban szintén jó hangulat uralkodik, sokat kommunikálunk egymással. Azt gondolom, hogy Horváth Andrással megtaláltuk a közös hangot. Jelen vagyunk egymás edzésein, ami nagyban hozzájárul, hogy pozitív irányba haladjunk és a legtöbbet kihozzuk a melóból. A stábban van egy régi ismerősöm, Garas Attila, akivel az állóképesség és a pihentség monitorozásában tökéletesen össze tudunk dolgozni.

– A gyakorlott edzőknek van filózófiája, téged mi jellemez? 

Bármilyen közhelyes is, a folyamatos tanulás és fejlődés. Edzőként nincs megállás, nem teheted meg. Talán pont ez fogott meg ebben a hivatásban. Olyan, mint sportolónak lenni, egyfolytában keresed a megoldásokat és a kapukat a szakmai gyarapodásra, egyre jobb és több akarsz lenni.

– Szigorú vagy?

Nem tudom…:) a lányokat kellene megkérdezni erről. Tudok szigorú lenni, ha kell. Az edzések NEM demokratikus jelleggel zajlanak, viszont fontosnak tartom a jó hangulatot. Nem hiszek abban, hogy az ilyen típusú edzéseken kegyetlen módon ordítanom kellene. Jobb szeretem a pozitív dolgokat kiemelni és minimális mértékben még autonómiát is adok a sportolóknak az edzéseken. Természetesen van helye a szigornak, amint nincs fegyelem vagy akarat.

– Mik a jövőbeni céljaid?

A legfontosabb számomra, hogy sérülésmentes legyen a szezon. A sérülések persze megtörténnek, nem lehet kizárni őket teljesen, de mindent megteszünk, hogy a lehető legkisebb eséllyel kelljen velük számolni. Mi erőnléti edzők tudjuk: A sérült játékos a legdrágább. Ha Konkrét célt kell megemlíteni, akkor a vertikális ugrás magasság növelése, a multidirekcionális mozgások gyorsítása és az, hogy a szezon végéig jó állapotban legyenek a lányok.

Fotó/szöveg: g.a