Érettségi, bezártság, vírus... hogyan élik meg fiataljaink

Szerző: 
Kiss Adrienn
Datum: 
2020. május 02. - 20:15

Korosztályos válogatott feladóinkat, Boros Rékát és Pécsi Petrát kérdeztük a jelenlegi helyzetről…

Betekinthetünk Réka érettségi felkészülésébe, Petra pedig arról mesélt nekünk, hogy milyen hatással van rá a virushelyzet okozta bezártság.

A 18 éves Boros Réka pályafutását a Vasas Óbuda együttesében kezdte meg. Mígnem úgy határozott, hogy a 2019/20 szezonban már az Újpest csapatát erősíti.

UTE Volley: Nemsokára itt az érettségi. Hogyan készülsz a vizsgákra ebben a rendkívüli helyzetben?
Boros Réka: A vírushelyzet miatt nagyon sok időm van tanulni. Könnyen beosztom az időmet, és általában délelőtt megcsinálom a napi feladataimat.
UV: Számodra mi lehet a „mumus” tárgy az érettségi során? Melyik az a tantárgy, amitől a legjobb eredményt várod?
BR: Az egyedüli tantárgy, amitől tartok az a történelem, mert azt nehezemre esik tanulni. Amiben bízok, hogy jól fog sikerülni, az a matek emelt és a fizika közép érettségim.
UV: A 2019/20-as szezonnak hivatalosan is vége. Hogyan érintett ez a hír téged?
BR: Nagyon szomorú vagyok, mivel a szezon legizgalmasabb része maradt el. Azért is sajnálom, mert idén az utánpótlásban nagyon erős volt a csapatunk és jó esélyünk lett volna a döntőben.
UV: Hogyan próbálod az erőnlétedet megőrizni ebben az időszakban?
BR: Minden reggel megcsinálom az edzők által küldött kondit. Mindemellett gyakran megyünk a családdal biciklizni és strandröpizni is.
UV: Ha mondanod kéne egy kedvenc szabadidős tevékenységet a karantén alatt, mi lenne az?
BR: Most, hogy így sok szabadidőm van, szinte minden nap elviszem a kutyámat sétálni a közeli hegyre, amiben szerintem én jobban elfáradok, mint ő.
UV: A versenyszerű röplabdázást követően mivel szeretnél foglalkozni?
BR: Még nem döntöttem el, hogy a BME melyik szakát fogom választani, de a lehetőségek között szerepel a matek alapképzés és az építőmérnöki szak. A röplabda után mindenképp valamilyen matekkal kapcsolatos állásom lesz, mert azt szeretem és jól is megy.

A 17 éves Pécsi Petra 2015-ben kezdett el röplabdázni Újpesten. Korábban átló poszton számítottak rá az edzők, jelenleg viszont feladóként segíti csapatát. Petra olyannyira felnőtt a feladathoz, hogy Rékához hasonlóan ő is tagja az U18-as nemzeti junior válogatottnak.

UV: A 2019/2020-as szezon hivatalosan is véget ért. Mit gondolsz a junior csapattal milyen eredményeket tudtatok volna elérni ebben a szezonban?
Pécsi Petra: Úgy érzem ez egy különleges szezon volt. Szinte még nem éreztem ilyen erősnek és összetartónak a csapatunkat. A hullámvölgyek ellenére egész évben tudtuk hozni az elvárt győzelmeket. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai, de mindig fel tudtuk húzni egymást a megfelelő szintre, illetve segítettünk a másiknak, ezért is tudtunk jó eredményeket elérni együtt. Személy szerint nagyon sajnálom, hogy a döntőket nem tudtuk lejátszani, hiszen ezért dolgoztunk egész évbe. Mind mentálisan, mind pedig fizikálisan erős csapatnak tartom magunkat, hiszen soha nem adjuk fel bárki ellen is játszunk. Ezért is gondolom, hogy komoly esélyünk lett volna az országos döntőben.

UV: Hogyan éled meg a jelenlegi vírushelyzetet? Milyen hatással van rád a bezártság?
PP: Szerintem ez mindenki számára egy különleges, nem megszokott helyzet. Nehéz volt kizökkeni a mindennapi rutinból, az iskolából és a mindennapi edzésből. A karantén alatt nagyon sok házit kapok és minden nap edzek. Az elején nagyon nehéz volt, hogy nem mozdulhattam ki, sehova nem mehettem. Nyilván hiányoznak azok a rokonaim, akiket a karantén alatt nem látok. Várom már, hogy vége legyen ennek az egésznek és minden visszaálljon a normális kerékvágásba.
UV: Milyen célkitűzéseid vannak a jövő szezonra nézve?
PP: Véleményem szerint szinte minden évben ugyanaz a cél. Csapatként a bajnokság megnyerése. Egyénileg pedig az, hogy a maximumot hozzam ki magamból, illetve, hogy fejlődjek. Csapatként remélem minden ugyanígy marad, és ugyanolyan erősen térünk vissza, mint ahogyan befejeztük.
UV: Korábban átló poszton játszottál, most viszont a csapat irányítója vagy. Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel járt számodra a posztváltás?
PP: Egy posztváltás ugyanúgy, mint egy iskolaváltás kemény, de egy idő után bele lehet szokni. Nyilván, egy komoly megpróbáltatás, de jó kezekben voltam, így könnyebben ment. A legnehezebb az volt, hogy át kellett szoknom arra, hogy irányítok a pályán. Előtte számomra az volt a normális, hogy inkább befejező ember voltam. Annyira megszerettem ezt a posztot, hogy nem mennék vissza a régihez. Sok segítséget kaptam a megterhelőbb időszakokban. Így nem volt olyan problémás az átszokás.
UV: A gimnázium befejeztével hol szeretnél tovább tanulni?
PP: A gimnázium után a Testnevelési Egyetemre szeretnék menni. Azt még, hogy milyen szakra jelentkezem, nem döntöttem el. Több szakirány is felkeltette az érdeklődésemet. Legjobban az edzői vonal érdekel, hiszen szeretnék a későbbiekben gyerekkel foglalkozni.

Készítette: Kovács Lilla