Jeney László blogja

Szerző: 
Jeney László

Szerintem az a normális, ha egy férfiember gondolatai úgy általában a nők körül forognak. Mint megállapítás kezelem, nem várok semmilyen reakciót. (nem, nem kevertem össze a betűket!)
Nos, ezen gondolat után, most valamilyen aerobikus halmaznak kellene jönni, de nem, nem az jön.
Maradjunk a röplabdánál, maradok a leányzóknál és egy kicsit a jövőképnél...
Jövőkép.
Marhaság!
Nincs ilyen. Szerény véleményem szerint, a jövőkép az csak álmodozás, vágy.

Szerző: 
Jeney László

Nem tudom, hogy jön ez ide, de olyan jópofi, no meg hosszú és meg lehet ráncigálni, már annak, aki a harcsát kifogja.

Szerző: 
Jeney László

No igen. Öröm és bánat, sírás és nevetés, álom és valóság, cél és beteljesülés...
Nem sorolom, mert egyrészről ezen kellene akkor gondolkoznom, de azok meg teljesen máshol járnak. Sasként szárnyallanak a prérin!:-)
Hétvége van, vasárnap.
Tegnap befejeződött az idei OMK mini, szupermini és - egészen őszintén mondom, hogy nem tudom - mindegyik fiú korosztályban. Eme tudatlanságomra sok magyarázat nincs, talán csak annyi, hogy eszméletlen káosz volt és mi a Katával, inkább a lányok miatt mentünk ki a döntőkre. Bocs.

Szerző: 
Jeney László

Emléxel Dzsenike?:-) No meg Kata és Mindenki!

„Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.”

Szerző: 
Jeney László

Te jóságos atya...úr...Isten!!! Elkezdődött az idei szezon végjátéka.
Ránézek a versenynaptárra és a sok bepirosodott naptól, kicsit kétségbe esem. Mi lesz itt?! Mi van itt?!

Szerző: 
Jeney László

Ott állt a lány, az út jobb oldalán. Egy apró  könnycseppet is, ejtett talán. Földvár már messze, de ma még máma van! Rímelni kéne, de a margónál megakad!:-)
Sose nem írtam még valaminek a margójára. Két nagy frászért már írtam margón kívül, de valahogy erről mindig az jut eszembe, hogy a margóra csak a tan’tó néninek volt szabad, na ja, meg nekem is, csak azt általában piros színnel és kihangsúlyozva, hogy mekkora marha vagyok.

Szerző: 
Jeney László

One... Tuuudom, ez az én hülyeségem, hogy használok bizonyos szavakat a kiejtésük, kimondásuk értelmében, ezért ha valakit ez idegesít, akkor azér’ elnézést. Remailem ezzel nem okozok oly nagy zavart az erőben. Van ez így...:-)

Szerző: 
Jeney László

Mi a franczot nem tudsz, te bugyuta?
Gondolkodom...
Rájövök! (mire?)
Mire hármat számolok!:-)
Kicsit sűrű volt (van) mostanság a röplabdás élete a lányoknak. (nekem is, de ez elhanyagolható tényező) Meccs, meccs után, osztán még Nyíregyháza is. Szóval nem könnyű az életük és ráadásul az iskolában is teljesítési kényszer van, hisz a tanerők nem mindegyikének tetszik, illetve fogadja el, hogy egyik-másik tanulója olykor-olykor, csorbítja hírnevét és foltot ejt erősen necces szervájával, bocs, felkészültségével.
Megértem őket.

Szerző: 
Jeney László

Pfuuuu... Baromi reagen írtam már (nem ronald-, csak simán rohadt ...:-))! Ilyenkor mindig megmondja az ember a frankót, hogy nem volt időm, mert sokkos a dolog, vagy olyanot, hogy frekvenciazavarosan foglalt el a Menny asszonyos és Való Világosítós cselekmények áradata, de mindez nem igaz. Egyszerűen csak valami fogta a kezem.
Na jó! Ez se nem igaz, mert nem a kezem, hanem a tudatom módosult olybá, hogy képtelen voltam a szavakat mondatokká formálni. Alkotói válságban senyvedek.:-)
Nem írtam no! Baj is az?:-)

Szerző: 
Jeney László

Ma vasárnap van, ünnep.
Hol csepereg, hol meg esik az eső, a Nap valahol bujkál a ködös homályban, az embernek semmihez nincs kedve, amolyan igazi őszi depresszív nap. Ezen érzést csak erősíti a tegnapi nap, ami kicsivel mélyebb nyomot hagyott maga után, mint ahogy azt előre gondoltam.