Blogok

Hosszan hallgattunk. A miértekről mindenki tud vagy nem. De mindegy is.
A lényeg most szólni kell, mert beigazolódtak szavaink és így ismét éremért csatázunk. Idén ez volt az elvárás, legalábbis Tőlünk. A csapat kezdője ismét újra épült, így ha azt nézzük az idei év teljesen rendben csorog. (S persze ha a kezdő egyben marad, akkor a jövő év még fényesebb lesz.)

Mi néhányan a lila fehér sálban hangunkkal az Újpestet támogatók, úgy gondoltok, hogy méltó lenne az Újpest különböző csapataiból a legjobb játékosokat díjazni. Ezzel is plusz motivációt adva és teremtve a játékosok számára, illetve erősítve az Újpesthez való kötödésük, s persze hagyományt teremteni. Így megalapítottuk az Újpesti Szurkolói Döntés Díjat (Újpesti Szív Dobbanás), melyet évenként szeretnénk oda ítélni. Minden csapatunkból egy játékost szeretnénk díjazni, tehát: Felnőtt, Junior, Serdülő, Gyermek, Mini.

Az este felül múlta várakozásaink. Szinte azonnal magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést a szett felétől kifejezetten meglódulva biztos előnnyel húztuk be. A második szettben próbálták átvenni a játékirányítását a kék fehérek, szoros volt majd a végjátékra már előnnyel mentünk, sajnos az utolsó pontok előtt Vivi feladónk lába egy rossz mozdulatnál kiugrott (ezúton is jobbulást kívánunk) a játékot nem tudta folytatni, de csapatunk erőt merített a sajnálatos esetből és tartását mutatja, hogy ezt a szettet is behúztuk.

Igen, ígértem, hogy írok róluk, de aludnom is kellett rá. Nem is egyet.
A történet valahol ott indul, hogy tavaly majdnem ugyanez a csapat, Léván verte a Gödöllőt a döntőben.
Aztán valahogy sikerült egy elég hektikus évet zárni, juniorjaink nagyon fiatalok voltak és nem jutottak be a hatos döntőbe, aztán az Ifik egy szerencsétlen sérülésnek köszönhetően csak a negyedik helyig értek.
Na jó, jön a ha..., de valóban nem tudjuk meg sosem, mi lett volna a “ha” nélkül.
Valahogy akkor kezdtek összeállni.

Hogy is szoktak egy ilyet kezdeni?
UTE - Budaörs 3:0 (9, 23, 10)
Tungsram csarnok, majdnem teltház. Vezették a játékvezetők. 
UTE - hat kezdőjátékos és két liberó, a többiek a sarokban várták, hogy beálljanak mint csere
Budaörs - megegyezett az Újpest felállásával, csak mások alkották és egy liberó volt. (asszem)

Mint a fentiekből látszik, ez nem egy pontos/igazi tudósítás lesz, de egy kedves szurkoló barátom nagyon hiányolta, hogy régen írtam és igaza van, tehát az Ő örömére. Talán.

Már csak pár nap és indul a szezon, valahogy úgy érezzük magunkat mintegy magasugró az ugrás előtti pillanatokban.
A tavalyi szezon a koncentráló unalmas körözésre az idei nyár az ugrás előtti izgatott egy helyben toporgásra emlékeztetett. Hogy mire gondolunk?
A tavalyi igazolások tükrében a csapat egy elvárt eredményt hozott. Lehetett volna jobb is, ha a döntő pillanatokra, jobban tudunk koncentrálni, és azt a pici mentális extrát hozzá tudjuk tenni, ami két évvel ezelőtt bennünk volt. (Ez azonban hiányzott.)

Szóval..., a közvetítés, a mai nap folytatása elmaradt. Már biztos mindenki ismeri a végeredményeket, azt is, hogy eszeveszett küzdelemben a Fortuna is elpártult tőlünk és Jupával a kórházban kötöttünk ki.
Nem mertem írni, mert úgy gondoltam, hogy Kriszti ne innen tudja meg, de azt hiszem 20:18-as MTK vezetésnél Jupa egy szerencsétlen esésnél, miközben ütötközött a hálótartó vassal, lesérült. Nem tudta folytatni a játékot.

Mi néhányan a lila fehér sálban hangunkkal az Újpestet támogatók, úgy gondoltok, hogy méltó lenne az Újpest különböző csapataiból a legjobb játékosokat díjazni. Ezzel is plusz motivációt adva és teremtve a játékosok számára, illetve erősítve az Újpesthez való kötödésük, s persze hagyományt teremteni. Így megalapítottuk az Újpesti Szurkolói Döntés Díjat (Újpesti Szív Dobbanás), melyet évenként szeretnénk oda ítélni. Minden csapatunkból egy játékost szeretnénk díjazni, tehát: Felnőtt, Junior, Serdülő, Gyermek, Mini.

Mindenki ismeri ezt az érzést a meccs előtti borzongást, mely nem hagy aludni ilyenkor sok gondolat kergeti egymást.
Hát igen eltelt a szezon és az októberi kérés kézzelfogható közelségbe került, hogy mire gondolunk? Tettünk egy blog bejegyzést még 2015 októberében http://www.volleycapak.hu/blogbejegyzes/eur%C3%B3pa-kapui
, s talán érdekes mennyire kézzel foghatóvá vált, így hát csak egy kicsit változtatva íme ráhangolódásként a holnapi meccsre:

Sziasztok!

Hol is tartottunk? Megvan. Kaposvár felé félúton...